Az ORCON által kezelt kockázatok:
- Működési kockázat
- Üzletmenet folytonosság
- Információ Biztonság
- Compliance kockázat
- Reputációs kockázat
- Stratégiai kockázat
Az egyes kockázat típusokat bemutatva belátható, hogy azok számos átfedést mutatnak így ésszerű és hatékony eljárás azok egységes, integrált kezeléses!
A kockázatkezelés során
- felmérjük a folyamatokat
- beazonosítjuk a vizsgálandó kockázatokat (vizsgálhatjuk az ábrán szemléltetett összes kockázatot, vagy kizárólag a vállalat számára fontosat) és meghatározzuk melyek jelennek meg az adott folyamatban
- beértékeljük a beazonosított kockázatokat, elemezzük azok lehetséges hatását, avagy csökkentésének lehetséges módjait
- meghatározzuk a kockázat csökkentéséhez szükséges intézkedéseket (kinek, mit, mikorra kell elvégeznie) és nyomonkövetjük a megvalósítást.
- végül folyamatos monitor alatt tartjuk a bevezetett kockázatcsökkentő intézkedések gyakorlatbani működését, hatékonyságát.
Ezt követően javasolt igény szerinti gyakorisággal felülvizsgálni, hogy kockázatkezelésünk hatékony- e, jelent- e meg újabb – le nem fedett – kockázat avagy esetleg egyes korábban beazonosított kockázat immáron nem igényel további utókövetést.
Pár szóban az egyes kockázati típusokról
Működési kockázat
- a nem megfelelően vagy rosszul működő belső folyamatokból -> tipikusan, amikor egy folyamat nem végig gondolt (felépített), vagy szabályozatlan, amiből fakadóan egyes feladatok elmaradnak (nem tudjuk kinek mit kell csinálnia), vagy éppen duplikáció történik (2 osztály ugyanazt a feladatot végzi el)
- és nem megfelelően vagy rosszul működő rendszerekből, -> mint például IT alkalmazás leállása
- a munkavállalók nem megfelelő feladatellátásából (belső hiba), -> tudás/ képesség hiányából eredő hibák vagy éppen mulasztások, akár belső csalás
- vagy külső eseményekből eredő -> külső szolgáltatás leállása (pl. internet kapcsolat), veszteség kockázata. Fontos kiemelni a veszteséget! A nem megfelelően kezelt működési kockázatok hiányt, kárt okoznak a vállalatnak!
Compliance kockázat
Azon kockázat, amely jogi, hatósági szankcióval, bírsággal, vagy az üzleti jó hírnév elvesztésével fenyeget amiatt, hogy a vállalat nem felel meg a jogszabályoknak, egyéb szabályozói kötelező és nem kötelező normáknak (pl. hatósági, szakmai ajánlások, magatartási szabályok, szabványok, erkölcsi- társadalmi elvárások). E kockázat széleskörű, de minden esetben normáknak való meg nem felelésre visszavezethető. Alapvető vállalati elvárás például, hogy a dolgozók ne csaljanak, vagy szabályozói, hogy a vállalat ne kövessen el adócsalást. Esetleg a partnerek elvárása, hogy a vállalat bizonyos szabványoknak (pl. ISO tanúsítványok) megfelelően működjön. Utóbbi a compliance, mint „megfelelőség” egy másik területe, amikor is a vállalat arra törekszik, hogy megfelelőségi nyilatkozattal szavatolja a partnerek-, hatóság (vagy éppen a vezetőség) felé, hogy működése a meghatározott irányelevek mentén, tehát az elvárt irányba halad!
Stratégiai és reputációs kockázat
A Működési- és Compliance kockázatok határmezsgyéjén találhatjuk a Stratégiai és Reputációs kockázatokat. A Stratégiai kockázat abból fakad, hogy a vállalat elszakad a fő céloktól, vagy nem vizsgálja felül korábbi céljait, amit pedig a társadalmi-, gazdaság- és jogszabályi elvárások megváltozása elvárna. Előbbire utalhatnak a rövidtávú érdekek felerősödésének jelei, vagy éppen a nem megfelelő IT funkcionalitás hozzárendelése a célokhoz. Utóbbi esetén a vállalat nem igazodik a változó környezethez, ami lehet például a digitalizációs fejlődés-, vagy éppen az adó- vagy jogszabályi környezet változásából eredő kockázatok figyelmen kívül hagyása is (ez esetben nem a jogszabálynak való megfelelés a kockázat, hanem a jövőbeni jogszabályváltozásra való felkészülés-, és – ennek mentén - a stratégiai célok felülvizsgálatának hiánya).
A Reputációs kockázat a vállalat iránti bizalom elvesztésének fenyegetettsége ami azonban a vállalat jövedelmezőséget is közvetve érinti. Tehát a vállalatról kialakult kedvezőtlen partneri, vevői, hatósági, vagy akár befektetői megítélésből ered, és a vállalatról való vélekedés elvárt szintjétől való elmaradásában nyilvánulhat meg. Ilyen lehet például, amikor a vállalat alkalmazottai a vállalatot, de leginkább a vevőket megkárosítják (becsapják), ami a médián keresztül a vevők, partnerek tudomására jut, akik egy része más beszállító, eladó (stb.) mellett döntenek.